Legyen Magyar Filmszakma

Megszavazták hétfőn a mozgóképről szóló törvény módosítását a képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében. A filmfinanszírozás fő pénzosztó szerve a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt lesz, ami 90 százalékban részesülhet majd a hatoslottó játékadójából az eredetileg javasolt 80 százalék helyett 2012 január 1-től. A magyar filmipar teljhatalmú ura a kormánybiztos, Andrew Vajna azt állítja, saját érdekeltségeit nem támogatja költségvetési pénzekkel, és nincs összeférhetetlenség a Filmalap döntőbizottságában.

Az állami filmfinanszírozást a Filmalap intézi, a filmek támogatásáról a Vajna és a Filmalap igazgatója, Havas Ágnes kinevezte döntőbizottság dönt. Az egy hónapja benyújtott módosító javaslatra L. Simon Lászlótól, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnökétől olyan indítvány is érkezett, hogy a Filmalap tagjait különféle társadalmi szervezetek, illetve közjogi méltóságok delegálhassák, de ez végül nem került szavazásra. L. Simon ugyanis november 14-én a Fidesz frakció többségi álláspontja miatt az indítványát visszavonta.

Azokat az állításokat, hogy az összeférhetetlenségi és a tartozási szabályok kevésbé vonatkoznának Vajnára és a döntőbizottság tagjaira, a sajtóbizottság előtti meghallgatáson tagadták Vajnáék. A kormánybiztos a Holland-Antillákon bejegyzett tulajdonossal rendelkező Intercom nevű forgalmazó cég érdekeltségeiről mondott le állítása szerint egy éve. Ennek azért van jelentősége, mert ugyanitt elmondta, "a magyar filmforgalmazó cégek közül akár a legjobbak közé tartozó Intercom útján is forgalmazásra kerülhetnek az elkészült magyar filmek".

Divinyi Rékát, a filmalap döntnökét, és egyben a forgatókönyvfejlesztő bizottság vezetőjét - akinek kész műveivel pályáztak már producerek a Filmalaphoz - azzal tisztázták, hogy "amióta tagja a döntőbizottságnak, nem ír új filmforgatókönyvet". Miskolczi Péter, a Filmalap produkciós igazgatójának egykori cége pedig bár 75 millió forinttal tartozik az MMKA felé, de mint a meghallgatáson megjegyezték, hogy az alapítvány sem fizette ki a tartozását a producernek: "ez csirke-tojás szituáció".

A filmtörvény módosítása szerint a jövőben a köztévé olcsóbban, a kezelési költség fejében juthatna hozzá a nemzeti filmvagyonba tartozó filmek lejátszási jogához. Az új törvény bezár egy eddig gyakran kijátszott kiskaput, a kereskedelmi tévék ezentúl nem nem kaphatnak támogatást arra, ha saját gyártású sorozataikat egész estés mozifilmmé vágják újra, és egyszer levetítik.

A hatósági felügyeleti rendszert is átalakul: a mozgóképszakmai hatóság feladatait a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, így feladatkörébe tartozik majd az artmozik besorolási eljárása és ellenőrzése, az artmozivá minősítés feltételeit azonban miniszteri rendelet állapítja majd meg. Szigorítanak a korhatárbesorolás szabályain is, egyrészt bevezetik a 6-os korhatárkarikát, és az eddigi besoroláshoz képest minden film egy kategóriával szigorúbb besorolást kap. Besorolás nélkül a jövőben előzeteseket sem lehet majd vetíteni, ami azért fura, mert ezek gyakran már akkor elkészülnek, amikor a film még nem, így nem tudni, mi alapján lehet majd ezeket besorolni.

A Mozgókép Mestere cím megszűnik, helyette 15, 65. életévét betöltő és már Kossuth-díjas magyar filmes a Nemzet Fimművésze lehet egy szigorúbb ellenőrzés után.

A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat 2012-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum gyakorolja, de a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabály, illetve az archívummal kötött megállapodás alapján a filmalap végzi majd. Az eddigieknél is kevesebb beleszólása lesz a kulturális tárcának a magyar film ügyeibe a filmtörvény hétfőn elfogadott módosításával, filmeket a jövőben legfeljebb egyénileg támogathatja a rendelkezésre álló keretből a tárca.