Kapuk

Kapuk. A kiállítás címét, hívószavát Hans Peter Bauer képzőművész és Rózsa Miklós fotóművész együtt ötlötték ki, míg Mező Ferenc költő Bauer három kisméretű festményére reagált verseivel. Ezt a leghétköznapibb tárgyat, ne mondjam: nyílászárót más-más szemmel közelítették meg, értelmezték át, parafrazeálták, dokumentálták műveikben. A kapu az, ami beenged, átvezet valahová, kinyílik előttünk, külső és belső tereket kapcsol össze, vagy éppen elválaszt, elzár, takar valamit, titkokat rejt. Bauer kilenc, kisméretű, kéttáblás, olaj/vászon festménnyel és egy korábbi, a tematikához kapcsolódó,

a harmadik dimenzióba nyíló képpel jelentkezett. A kapuszárnyakként kinyíló

festményekre három-hat rétegben vitte fel a festéket, melyek hol pasztell színekben vannak megjelenítve, másutt a dübörgő koloritás jellemző azokra.

Bauer „kapuiba” bármit beleláthatunk: szélben hajlongó virágszirmokat, madarak szárnyaló röptét, verdeső pillangók táncát. Nem konkretizál, úgy ábrázol, hogy egyben absztrahál, a szemlélőre bízza a megfejtést, az elvonatkoztatás kibontását. Technikailag nagyon érzékenyek ezek a munkák, hiszen egy-egy réteg megszáradása után kell kitalálnia a következő lépést, vázlatokat nem készít, mivel a színdinamika, az átfedések, takarások, transzparencia miatt az lehetetlen. A két táblából építkező művek csíkozottak, vertikálisan osztottak, miközben horizontálisan nyílnak ki a motívumok, így teremtve meg a munkák egyensúlyi helyzetét és dinamikáját. A konstruktív, geometrikus szerkesztéssel ellentétben Bauer sávjai, színcsíkjai esetlegesek, párhuzamosai csak hasonlítanak a parallelekhez. A közel szimmetrikus munkák sorát megtöri aFelemás című mű. A csíkokat és a liános, kerekded formákat a kockázott, rövid szakaszokra osztott átfedések által ritmizálja. Munkái organikusan lélegeznek. Mindegyik festmény idén, az utolsó négy hónapban készült, de ezek mellé illesztett egy 2004-es, nagyobb méretű, kéttáblás vásznat is, amivel ellenpontozza sorozatát. A Kála lilában tartott, monkróm hátterének ölelésében egy ezüst színmező terül el, melyből egy szintén ezüst bronz ág pattan ki, próbálja nyitogatni bimbóit. Ez a „kapu” egyben az élet kapuja, az anyaméh. Bauer irodalmi társszerzőnek kérte fel barátját, Mező Ferenc költőt, a Mozgó Világ szerkesztőjét. Mező három munkát hazavitt, nem elemezgette, csupán nézegette a képeket, majd asszociatív módon verseket írt azokhoz. Az irodalomban többnyire fordított a történet: versekhez, írásművekhez készülnek rajzok, rézkarcok. Ezek a munkák ábrázolóak, leíró jellegűek, hűek az eredeti szöveghez. Mező gyakorlatilag (idézőjelben mondom) „csak” a címekre, Öröm kapu, Felemás, Sötét kapu reagált, ám művei önmagukban is érvényesek, hitelesek. Hadd idézzek egyet költeményeiből, bár a képek hátlapjára írt verseinek fénymásolata megtalálható a festmények alatt. A Felemás így hangzik: „Megőrült forgóajtóban / verdeső lepke a magyarok / zavart lelke, az élet menetével / a gój motorosok gázt kínálva / pöfögnének szembe, / a rozsdás zsanérok , mint / földből az eke, kifordítják / a térből a múltat, cserép-/törés: ribanc menyegzőjén urnából hull a hamu.”

Rózsa Miklós, a svájci-magyar fotóművész tavaly ősszel, a Kasseli Documenta idején és Brémában készítette az itt kiállított/vetített fényképeit. Szemének és Canon kamerájának érzékenysége ezúttal olyan kapukat rögzített, melyek mögött nem tudhatjuk, hogy mi leledzik, mi rejtőzik. Ezek a munkák a szociofotó, a dokumentatív fényképezés hűségével adják vissza a választott téma tárgyát. Ha fotórealista festménnyel lenne dolgunk, akkor munkáit az industral art, az indusztriális művészet tárgykörébe sorolhatnánk, hiszen a képeken lerobbant téglaépületek, raktárajtók tűnnek fel egy ipari környezetben. A romos, lepusztult épületek szája a csukott, zárt kapu, annak összes kellékével. A málló, piszkos vakolatok közé ékelődnek a rozsdásodó fémszerkezetek, a poros, vagy éppen polírozott felületek, melyeken számok, betűk, szignók, üzenetek tűnnek fel a spray-vel vagy krétával rajzolt krix-kraxok, irka-firkák, grafitik társaságában. A zárak, zsanérok, gumicsövek, villanykapcsolók, figyelmeztető/tiltó táblák, drótok, vezetékek mind-mind azt jelzik, hogy egykoron itt élet volt, a kapuk mögötti terek funkcionáltak.

Az eltűnt emberi jelenlétet mára az enyészet váltotta fel, bár a fiatalok ezt a kietlen területet is megpróbálják belakni. Pár képen a diákok ott ülnek, napoznak a rámpákon, beszélgetnek, tanulnak vagy éppen a redőnyökön üzennek egymásnak. A hervadó növény társaságában feltűnik Moby Dick, a bálna, másutt – a környezettel szinkronban – egy graffitis Edvard Munch Sikolyát másolta a fém felületre. Az egyik befalazott, fehérre festett egykori kapuval ellentétben biztató nyomait is láthatjuk a terepfoglalásnak: már megnyílt egy fotós bolt, másutt egy afrikai dob hangjai invitálják a kószálókat. A fiatalok pedig talán arról ábrándoznak, hogy jó lenne ezeket a bezárt tereket/termeket kinyitni, műtermet, stúdió kialakítani a semmi helyén. Rózsa korrekt, pontos kompozícióival úgy dokumentál, hogy képes visszaadni a környezet hangulatát, annak letűnt múltját és az újrakezdés lehetőségét.

A három művész háromféleképpen közelítette meg a témát: itt jelen van az absztrakt és ábrázoló jelleg, az esztétizáló, asszociatív megközelítés, a poetikus

átírat, a leíró és dokumentatív fogalmazásmód. A talányt hol feloldják, hol pedig arra késztetik a nézőt, hogy fejtse meg azokat.

Köszönöm a türelmüket, a kiállítást megnyitom.

Kozák Csaba

Elhangzott Hans Peter Bauer képzőművész, Mező Ferenc irodalmi társszerző és Rózsa Miklós „Kapuk” című kiállításának megnyitjóán a budapesti Magyar Műhely Galériában 2013. május 15-én.

A Magyar Műhely Galéria szeretettel meghívja

Hans Peter Bauer képzőművész, Mező Ferenc irodalmi társszerző és Rózsa Miklós fotóművész
 
KAPUK

című közös kiállításának megnyitójára


Megnyitja: Kozák Csaba művészeti író
A megnyitó időpontja: 2013. május 15., szerda, 18 óra
A kiállítás megtekinthető 2013. május 31-ig, munkanapokon 10 és 17 óra között

A Galéria egy különleges kiállítással várja látogatóit. Hans Peter Bauer és Rózsa Miklós svájci-magyar alkotók, míg Mező Ferenc költő. A Kapuk kiállítás többféle nézőpontból közelíti meg a szó szimbolikáját, annak rejtett, asszociatív és konkrét tartalmát. Bauer kisméretű, kéttáblás, olaj vászon festményei kinyithatóak, akárcsak egy könyv. Szimmetrikus és aszimmetrikus absztrakt festményei gazdag koloritással jelenítik meg, értelmezik a „kapu” fogalmát. A több rétegben felvitt színvilág egyrészt konstruktív, máshol organikus elemekkel dolgozik. Mező Ferenc pár festmény hátlapjára kézírással fogalmazta meg a képek inspirálta verseit.

Rózsa Miklós színes fotóit Kasselben és Brémában készítette. Fotói főszereplője mindig a „kapu”, legyen az egy raktár, garázs, bolt, stb. ajtója. Kapui statikusak, tömören fogalmazottak, némelyikük steril, más szerkezetek sérültek, kopottak, irka-firkákkal, graffitivel tarkítottak. Magányosan várakoznak, bebocsátásra engednek, másutt kizárják a külvilágot. Van, hogy emberek ülnek, ácsorognak, beszélgetnek előttük, másutt csak ez az indusztriális termék jelenik meg a képeken. Akárhogy is van, ezen a kiállításon a nézők új perspektívát kapnak, más szemmel néznek erre a hétköznapi, funkcionális tárgyra. A művészek alkotásaiban egyszerre jelenik meg a költői, meditatív, leíró és dokumentativ jelleg.




Magyar Műhely Galéria [MMG]
1072 Budapest
Akácfa u. 20.
Telefon: 3218023

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Ráció Kiadó

Uránia Filmnapok néven az elmúlt száz év magyar filmterméséből válogató háromnapos filmünnepet szervez az Uránia Nemzeti Filmszínház. A rendezvény célja, hogy legyen filmes ünnep februárban, hiszen idén elegendő számú új magyar film híján elmarad a Filmszemle.

Nem lesz idén filmszemle, mivel nem készült elég magyar film, amit meg lehetne versenyezteni. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban ezért a múltat próbálják meg ünnepelni. A február 1. és 3. között zajló filmnapok keretében 34 vetítés lesz, emellett több szakmai program is színesíti a kínálatot.

Az Uránia Filmnapokat a "filmhang és a filmzene" jegyében szervezik meg - mondta el Buglya Zsófia, a filmszínház munkatársa, hozzátéve, hogy a programba az 1912 és 2012 között született magyar filmekből válogattak filmtörténészek, hangmérnökök.

Kiemelte, hogy a legkorábbi alkotások némafilm-ritkaságok lesznek, a legújabb magyar film pedig Pálfi György Final Cut - Hölgyeim és Uraim című munkája. A rendezvényen látható lesz továbbá Tarr Béla A torinói ló című filmje, valamint olyan emblematikus alkotások, mint a Kopaszkutya, a Sose halunk meg, a Kontroll, a Dealer, a Johanna, az Eszkimó asszony fázik, a Még kér a nép vagy a Szerelem című filmek.

Szakmailag beszélgetnek

A rendezvényt szakmai programok színesítik, pódiumbeszélgetéseken olyan témákat járnak körül, mint a mozgóképes archívumok jelene, a magyar filmhang jelene és jövője, emellett február 2-án itt tarja a Magyar Filmművész Szövetség rendkívüli közgyűlését. A filmnapokon fellép Filmslágerek című műsorával a Hot Jazz Band, és élő zongorakísérettel lesznek láthatók némafilm-ritkaságok - hangsúlyozták a szervezők.

A szerdai sajtótájékoztatón bemutatták a Magyar Nemzeti Digitális Archívuma és Filmintézet (MaNDA) legújabb DVD kiadványát, Sára Sándor Feldobott kő című filmjét, amely digitálisan felújított formában került a korongra. A lemezen a filmhez elvezető rendezői utat is felrajzolják; olyan felújított alkotások kerültek az extrák közé, mint a Cigányok, az Egyedül vagy a Vízkereszt című filmek, emellett megtekinthető egy beszélgetés is a rendező-operatőrrel Kamera és teodolit címmel.

Sára Sándor a bemutatón az 1968-ban készült Feldobott kő önéletrajzi vonatkozásait emelte ki, mondván a film főhőse, Pásztor Balázs is hasonló utat járt be, mint ő. A Kossuth-díjas rendező kitért arra is, hogy a korabeli cenzúra miatt számos kompromisszumot kellett kötnie, ezek között említette a film keretes szerkezetét, illetve azt, hogy a cselekményt visszahelyezték az 1950-es évekbe. Elhangzott: a film főszerepére többen mást javasoltak - például Máté Péter énekest - de végül jó választásnak bizonyult Balázsovits Lajos.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) válogatásában készült 53 magyar film című sorozat első blokkja 13 vidéki városban is látható lesz, a program kínálatát témájában, hangulatában vagy más szempontból rokonítható külföldi filmekkel fogják párosítani. Az MMA válogatásába olyan filmek kerültek be, mint az Emberek a havason, A tanú, a Körhinta, a Megáll az idő, a Recsk vagy a Sátántangó. A külföldi alkotások között szerepel például Ursula Meier Nővér, Pedro Almodóvar A bőr, amelyben élek, Marius Holst Ördögsziget vagy például Benh Zeitlin A messzi dél vadjai című filmje. Az országos sorozatot az Art-Mozi Egyesület szervezi, a vetítéseket minden városban beszélgetések kísérik majd.

A Magyar Fimművészek Szövetsége: A MAGYAR FILM BARÁTAIHOZ
Ezúton szeretnénk tájékoztatni minden barátunkat, kollégánkat, a hazai és a nemzetközi közvéleményt arról, hogy minden erőfeszítésünk és igyekezetünk ellenére a mai napon a Magyar Bíróság jóváhagyta azt a megállapodást, amely a Magyar Mozgókép Közalapítvány vagyonát, filmstúdiókat, épületeket és a Magyar Filmlaboratóriumot átruházza az Andy Vajna nevével fémjelzett Filmalapra. Ez a megállapodás végképp ellehetetleníti a magyar filmesek által húsz éve létrehozott alapítvány helyzetét, végképp felszámolja a filmes önkormányzatiságot.
A Magyar Filmművészek Szövetsége elfogadhatatlannak és illegitimnek tartja azt a struktúrát, amelyik szakmai egyeztetés nélkül, kizárólag politikai akaratból jött létre, és nem fogadja el, hogy az eddigi többcsatornás finanszírozási rendszer helyett egycsatornássá váljék a támogatás, hogy ez a rendszer a korábbi széles bázisú, az ízlések sokféleségét tükröző és biztosító szakmai önkormányzatiság helyett központosított elosztási mechanizmust érvényesítsen.
Nem fogadjuk el, hogy a támogatási rendszer a szakmánktól függetlenül működjön, hogy a filmszakma képviselői választott kuratóriumokon keresztül ne tudják érvényesíteni a teljes mozgóképszakma értékrendjét.
A magyar film hosszú évtizedeken keresztül elért eredményei a Magyar Filmművészek Szövetségét arra kötelezik, hogy továbbra is hitet tegyen a sokszínű és plurális magyar film mellett, és mindent megtegyen annak védelmében.
 

Októberben jön a magyar HBO új sorozata, a Terápia

A forgatás és az utómunkák befejezése után elkészült a magyar HBO új, saját gyártású szériája, a Terápia. A 40 részes magyar drámasorozat 2012 októberétől, nyolc héten keresztül, hétköznaponként látható a csatornán.

A Terápia egy izraeli sorozat (Be Tipul) magyar adaptációja. A széria már szinte az egész világon hatalmas sikert aratott: az Israeli Academy Awards minden díját megnyerte, amerikai változata (In Treatment) pedig Emmy- és Golden Globe-díjat is kapott. A közép-európai – román, cseh és lengyel – adaptációk után, a magyar verzió Terápia címmel, 2012 októberétől látható az HBO-n.

A Terápia a pszichoterápia eddig rejtett világát mutatja meg, a történet középpontjában az ötvenes sármos pszichológus, András (Mácsai Pál) és öt páciense áll. A széria különlegessége, hogy a történet jellegéből adódóan a jelenetek többsége egy szobában, egy kanapén és egy fotelben ülve játszódik, ahol a színészek arcjátéka, az apró rezzenések, az egymásra figyelés koncentrációja közvetíti és kelti életre az emberi drámákat. A sorozat azonban jóval többet mutat „egyszerű” lelki történéseknél, a terápia során hétről hétre újabb és újabb titkok kerülnek felszínre a terapeuta és a páciensek múltjából egyaránt – Mácsai Pál szavaival élve a sorozatot krimiszerű izgalmak és dramatikus epizódok jellemzik.

A Terápia szereplői

Hétfőn András régi páciense, Laura (Marozsán Erika) érkezik a rendelőbe, és bevallja terapeutájának, hogy erős vonzalmat érez iránta.

Videó: http://www.hbo.hu/series/terapia/video/ismerd-meg-laura-tortenetet_70455

http://www.hbo.hu/series/terapia/video/ismerd-meg-andras-tortenetet_70456

Kedden egy igazi nagymenő üzletember, Máté (Nagy Ervin) keresi fel Andrást, akiben kétely támad, hogy vajon felelős-e a gazdasági válság miatt kirúgott beosztottja tettéért.

Videó: http://www.hbo.hu/series/terapia/video/mate-tortenete_70452

Szerdán a 16 éves tornászlány, Zsófi (Sztarenki Dóra) jön terápiára: mindkét karja gipszben, kerékpáros baleset érte, és a biztosító pszichológusi szakvéleményt kér, hogy nem volt-e öngyilkossági szándék a háttérben.

Videó: http://www.hbo.hu/series/terapia/video/zsofi-megprobaltatasai_70457

Csütörtökön egy pár, Petra és Tamás (Szamosi Zsófia - Nagy Zsolt) keresi a választ élete talán legnehezebb kérdésére. A munkájában sikeres nő második terhessége ugyanis váratlan helyzet elé állítja az állandó harcban álló házaspárt.

Videó: http://www.hbo.hu/series/terapia/video/petra-es-tamas-jatszmai_70453

Pénteken András felkeresi tíz éve nem látott mentorát, Ágnest (Csákányi Eszter), és hamar kiderül, hogy a látszólag sikeres és boldog kétgyerekes családapát belső bizonytalanságok gyötrik, és a házassága (Für Anikó) is válságba jutott.

Videó: http://www.hbo.hu/series/terapia/video/igy-latja-agnes-andrast_70454

A Magyar Filmművészek Szövetsége által szerveződő idei filmszemléről a hivatalos bejelentést holnapra tolták. Ami biztos, hogy február 3. és 5. között rendezik meg a magyar filmek 43. szemléjét az Uránia és a Toldi moziban, és hogy a kulturális tárcának nincs rá kerete.

"Semmilyen gyártási és szakmai célokra fordítható keret nincs a kulturális tárcánál a filmszemlére, ezért illuzórikus lenne azt hinni, hogy a tárca anyagilag támogathatná ennek megszervezését" - válaszolta Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár az Index kérdésére. Így csak pár vetítés és meghajlás lesz az Urániában és a Toldiban tartott szemlén, díj nem.

Tarr Béla, a Magyar Filmművészek Szövetségének új vezetője még ma sem tudott végleges információkat adni a szemléről, de az biztos, hogy a szervezet, mint a magyar Filmszemle jogtulajdonosa február 3. és 5. között rendezi meg az ezévi szemlét.  A Variety című amerikai szaklap kedden arról írt, hogy a háromnaposra tervezett eseményen nyolc játékfilmet, valamint számos dokumentumfilmet vetítenek.

A kulturális tárcától elkerültek a filmszakmai támogatások 2012-ben, így tűnt el a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) költségvetéséből a Filmszemle támogatására fordítható keret is. "Valójában nem a pénz tűnt el a Nefmi filmfőosztályából, hanem a filmekkel kapcsolatos feladat, és aztán a feladattal együtt a pénz is. Így a filmfőosztályt össze kell vonnunk egy másik osztállyal és valószínűleg audiovizuális osztály lesz a neve" - fűzte hozzá az államtitkár, aki már tavaly is az általa filmgyártásra megítélt 800 millió forintból csak 500-at tudott kiosztani.

"Három film készült el tavaly a mi támogatásunkból - részletezte az államtitkár. - Az Utolsó rapszódia című Liszt-tévéfilm (60 millió), Vitézy László Égi madár című filmje (60 millió) és Vidnyánszky Attila Szarvassá változott fiú-ja (100 millió). És van néhány film, amihez fontos tízmilliókat tudtunk adni."

A 43. Magyar Filmszemlén az elkészült filmek közül Fliegauf Benedek Csak a szél című, Alföldön forgatott, és a berlini fesztivál versenyprogramjába beválogatott filmdrámája, Szabó Istvánnak Az ajtó című alkotása, Török Ferenc Isztambulja, Cserhalmi Sára első filmje, a Drága besúgott barátaim című és Deák Krisztina Aglajája kerülhet műsorra. Az biztosnak tűnik, hogy a játékfilmek közül látható lesz a szemlén a Tarr Béla produceri munkája mellett elkészült 2011 Magyarország című projekt, ami tíz rendező - Török Ferenc, Pálfi György, Jancsó Miklós, Jeles András, Kocsis Ágnes, Salamon András, Mészáros Márta, Fliegauf Benedek, Szabó Simon és Siroki László - egy-egy rövidfilmjéből áll.

Tavaly májusban rendezték a Magyar Filmszemlét, amit 2011-ig az azóta megszűnt Mozgókép Közalapítvány (MMKA) finanszírozott. A filmipar megújításáért tavaly kormánybiztosnak nevezték ki Andrew Vajnát. Irányításával új filmtámogatási rendszer lépett életbe, feladatai közé tartozik az MMKA tartozásállományának konszolidációjára vonatkozó koncepció kidolgozása és végrehajtásának irányítása is.

A Magyar Filmművészek Szövetsége nem tartja elfogadhatónak az állami filmtámogatás új rendszerét. A Szövetség Közgyűlése, megismételve a Választmány korábbi, válasz nélkül maradt állásfoglalásaiban foglaltakat, ismételten leszögezi:

- Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ez a rendszer a szakmai szervezetekkel történt érdemi egyeztetés nélkül került kialakításra és a továbbiakban sem szán semmilyen szerepet ezeknek a szervezeteknek.

- Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ez a rendszer a korábbi széles bázisú, az ízlések sokféleségét tükröző és biztosító szakmai önkormányzatiság helyett egy durván központosított, lényegében egyszemélyes döntési, elosztási mechanizmust vezet be.

- Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ez a rendszer a forgatások folyamatos ellenőrzésével, tetszés szerinti leállításával, a végső vágás jogának fenntartásával ismét bevezeti a cenzúrát.

- Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy ez a rendszer nem vállal felelősséget a magyar filmkultúra és filmszakma számos meghatározó területéért, műfajáért, köztük a dokumentumfilmekért, az animációs alkotásokért, a kísérleti és kisjátékfilmekért, a tudományos-ismeretterjesztő produkciókért, a televíziós művészetért, az értékes európai és magyar filmek terjesztéséért, a filmes folyóirat- és szakkönyv-kiadásért, a mozgóképoktatásért.

A Magyar Filmművészek Szövetsége továbbra is kifejezi tárgyalási szándékát, miközben sajnálattal állapítja meg, hogy erre a döntéshozók sem a filmtámogatási rendszer létrehozásánál, sem az új
filmtörvény tervezetének megalkotásánál nem tartottak igényt.

A Magyar Filmművészek Szövetsége maradéktalanul egyetért „A magyar film barátaihoz!” című nyílt levéllel, melynek aláírói, félszáz világhírű filmművész és filmszakember, kifejezik megalapozott aggodalmukat a magyar mozgóképkultúra jövője iránt.

Budapest, 2011. nov. 16.

A Magyar Filmművészek Szövetségének Közgyűlése



A MAGYAR FILM BARÁTAIHOZ!

A kultúra alapvető emberi jog!

A magyar film és mozgókép az európai kultúra integráns része.

A magyar filmek, magyar nyelven, magyar emberekről, a magyar életről eredeti és egyéni módon szólnak. Plurálisak. Ezek a különös, eltérő és autonóm módon beszélő alkotások országunkról, sorsunkról tudósítanak.

Ennek tönkretétele a kultúra rombolása!

Ezt semmilyen haszonelvűség, a gazdasági helyzet félreértelmezése, politikai szándék vagy szubjektív megítélés nem indokolhatja!

A magyar kormány úgy döntött, hogy a magyar film eddigi pluralitását biztosító, demokratikus önigazgatási struktúra helyett, egyszemélyes irányítási rendszert vezet be.

Úgy látjuk, hogy ez a döntés veszélyeztetheti a magyar film eddigi sokszínűségét.

Mi, magyar filmesek, akik továbbra is elkötelezetten és híven szeretnénk eleget tenni hivatásunknak, meggyőződésünk szerint, legjobb tudásunk szerint, felelősséggel és becsülettel helytállva szeretnénk továbbra is dolgozni, arra kérünk mindenkit, hogy támogassa a többszólamú magyar film életben maradását!

Budapest, 2011. Január 19.

Barátsággal,
Enyedi Ildikó, Fliegauf Benedek, Hajdu Szabolcs, Jancsó Miklós, Kocsis Ágnes, Mészáros Márta, Mundruczó Kornél, Pálfi György, Tarr Béla

Megszavazták hétfőn a mozgóképről szóló törvény módosítását a képviselők 249 kormánypárti igen szavazattal, 102 ellenzéki nem ellenében. A filmfinanszírozás fő pénzosztó szerve a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt lesz, ami 90 százalékban részesülhet majd a hatoslottó játékadójából az eredetileg javasolt 80 százalék helyett 2012 január 1-től. A magyar filmipar teljhatalmú ura a kormánybiztos, Andrew Vajna azt állítja, saját érdekeltségeit nem támogatja költségvetési pénzekkel, és nincs összeférhetetlenség a Filmalap döntőbizottságában.

Az állami filmfinanszírozást a Filmalap intézi, a filmek támogatásáról a Vajna és a Filmalap igazgatója, Havas Ágnes kinevezte döntőbizottság dönt. Az egy hónapja benyújtott módosító javaslatra L. Simon Lászlótól, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnökétől olyan indítvány is érkezett, hogy a Filmalap tagjait különféle társadalmi szervezetek, illetve közjogi méltóságok delegálhassák, de ez végül nem került szavazásra. L. Simon ugyanis november 14-én a Fidesz frakció többségi álláspontja miatt az indítványát visszavonta.

Azokat az állításokat, hogy az összeférhetetlenségi és a tartozási szabályok kevésbé vonatkoznának Vajnára és a döntőbizottság tagjaira, a sajtóbizottság előtti meghallgatáson tagadták Vajnáék. A kormánybiztos a Holland-Antillákon bejegyzett tulajdonossal rendelkező Intercom nevű forgalmazó cég érdekeltségeiről mondott le állítása szerint egy éve. Ennek azért van jelentősége, mert ugyanitt elmondta, "a magyar filmforgalmazó cégek közül akár a legjobbak közé tartozó Intercom útján is forgalmazásra kerülhetnek az elkészült magyar filmek".

Divinyi Rékát, a filmalap döntnökét, és egyben a forgatókönyvfejlesztő bizottság vezetőjét - akinek kész műveivel pályáztak már producerek a Filmalaphoz - azzal tisztázták, hogy "amióta tagja a döntőbizottságnak, nem ír új filmforgatókönyvet". Miskolczi Péter, a Filmalap produkciós igazgatójának egykori cége pedig bár 75 millió forinttal tartozik az MMKA felé, de mint a meghallgatáson megjegyezték, hogy az alapítvány sem fizette ki a tartozását a producernek: "ez csirke-tojás szituáció".

A filmtörvény módosítása szerint a jövőben a köztévé olcsóbban, a kezelési költség fejében juthatna hozzá a nemzeti filmvagyonba tartozó filmek lejátszási jogához. Az új törvény bezár egy eddig gyakran kijátszott kiskaput, a kereskedelmi tévék ezentúl nem nem kaphatnak támogatást arra, ha saját gyártású sorozataikat egész estés mozifilmmé vágják újra, és egyszer levetítik.

A hatósági felügyeleti rendszert is átalakul: a mozgóképszakmai hatóság feladatait a jövőben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el, így feladatkörébe tartozik majd az artmozik besorolási eljárása és ellenőrzése, az artmozivá minősítés feltételeit azonban miniszteri rendelet állapítja majd meg. Szigorítanak a korhatárbesorolás szabályain is, egyrészt bevezetik a 6-os korhatárkarikát, és az eddigi besoroláshoz képest minden film egy kategóriával szigorúbb besorolást kap. Besorolás nélkül a jövőben előzeteseket sem lehet majd vetíteni, ami azért fura, mert ezek gyakran már akkor elkészülnek, amikor a film még nem, így nem tudni, mi alapján lehet majd ezeket besorolni.

A Mozgókép Mestere cím megszűnik, helyette 15, 65. életévét betöltő és már Kossuth-díjas magyar filmes a Nemzet Fimművésze lehet egy szigorúbb ellenőrzés után.

A törvénymódosítás arról is rendelkezik, hogy a nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jogokat 2012-től a Magyar Nemzeti Digitális Archívum gyakorolja, de a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások terjesztését külön jogszabály, illetve az archívummal kötött megállapodás alapján a filmalap végzi majd. Az eddigieknél is kevesebb beleszólása lesz a kulturális tárcának a magyar film ügyeibe a filmtörvény hétfőn elfogadott módosításával, filmeket a jövőben legfeljebb egyénileg támogathatja a rendelkezésre álló keretből a tárca.

Kiírta a pályázatokat az egészestés játékfilmek, animációs produkciók és dokumentumfilmek gyártására és támogatására a Magyar Nemzeti Filmalap.

A szervezet keddi közlése szerint a legalább 70 perces játékfilmek, animációs alkotások és dokumentumfilmek gyártására szerdától lehet pályázatot benyújtani. A forgatókönyvek és filmtervek fejlesztésére és a filmgyártás előkészítésére irányuló támogatásra október 3-tól lehet majd pályázni - derült ki a Magyar Nemzeti Filmalap által az MTI-hez eljuttatott közleményből.

Pályázni a filmalap hivatalos honlapján szeptember 21-től, illetve október 3-tól elérhető online pályázati adatlapok kitöltésével, beküldésével és a teljes pályázati anyag benyújtásával lehet. A részletes pályázati feltételeket tartalmazó kiírás, valamint a pályázati eljárás során alkalmazandó szabályzatok és egyéb dokumentumok is erről a honlapról tölthetők le. A pályáztatás a megjelölt napoktól kezdve folyamatos, határidő nincs.

A Magyar Nemzeti Filmalap augusztus 9-én jelentette be, hogy felállította azt az öttagú filmszakmai döntőbizottságot, amelynek feladata a filmtámogatási pályázatok elbírálása lesz. A döntőbizottságban Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, nemzetközi produceri és filmforgalmazási tapasztalattal rendelkező producer, Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. vezérigazgatója, Divinyi Réka forgatókönyvíró, Miskolczi Péter producer, valamint Kovács András Bálint, az ELTE BTK egyetemi tanára, a Filmtudomány Tanszék vezetője kapott helyet.

Összeférhetetlenség felmerülése esetén, tehát "ha bármelyik döntőbizottsági tag bármilyen szakmai minőségben részt vesz egy pályázó produkcióban, annak a vonatkozó pályázat elbírálásában nincs szavazati joga, ilyenkor egy később felkérendő hatodik személy dönthet helyette" - közölte a filmalap.

A szervezet hangsúlyozta, hogy a bizottság "kizárólag szakmai szempontok szerint" fogja meghozni döntéseit, és minden pályázó egyenlő eséllyel indul a filmalap támogatásáért. Az egyik legfontosabb szempont az lesz, hogy "egy adott produkció esetében az alkotói erő és a pénzügyi megvalósíthatóság találkozzon, a fesztivál- és közönségsiker érdekében".

A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. felállította azt az öttagú filmszakmai döntőbizottságot, amelynek feladata a Filmalap által a közeljövőben kiírásra kerülő filmtámogatási pályázatok elbírálása lesz.

A döntőbizottság tagjai között a Filmalap szabályainak megfelelően helyet foglal a társaság vezérigazgatója, egy forgatókönyvíró-fejlesztő szakember, egy filmgyártásban gyakorlatot szerzett producer, egy nemzetközi produceri és filmforgalmazási tapasztalattal rendelkező szakember, valamint egy egyetemi professzor, akinek szakterülete a film. A bizottság tagjai kizárólag szakmai szempontok szerint hoznak majd döntéseket, melyek közül az egyik legfontosabb, hogy egy adott produkció esetében az alkotói erő és a pénzügyi megvalósíthatóság találkozzon, a fesztivál- és közönségsiker érdekében. A bizottság előtt minden pályázó egyenlő eséllyel indul, hogy elnyerje a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatását. A várhatóan még augusztusban induló pályáztatás folyamatos és átlátható lesz. Abban az esetben, ha bármelyik döntőbizottsági tag bármilyen szakmai minőségben részt vesz egy pályázó produkcióban, annak a vonatkozó pályázat elbírálásában nincs szavazati joga, ilyenkor egy később felkérendő hatodik személy dönthet helyette.

A bizottság tagjai

Andrew G. Vajna - a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, producer

Havas Ágnes - a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. vezérigazgatója

Divinyi Réka - forgatókönyvíró

Miskolczi Péter - producer

Dr. Kovács András Bálint - Az ELTE BTK egyetemi tanára, a Filmtudomány Tanszék vezetője

Rövid életrajzok

Andrew G. Vajna – Világszerte elismert producer, filmes szakember. Első független produceri cégét 1976-ban alapította Mario Kassarral, amely később a világ legbefolyásosabb produkciós vállalatai és filmforgalmazói sorába emelkedett. Az Amerikai Film Marketing Szövetség egyik alapítója és volt elnöke. Többek között neki is köszönhető, hogy számos nemzetközi filmes produkció hazánkban forgatott és forgat. Produceri munkái között olyan filmek szerepelnek, mint a Rambo, a Rambo II, az Angyalszív, a Berlini Filmfesztiválon Arany Medve-díjjal jutalmazott Music Box és a négy Oscar díjra jelölt Nixon. Filmjei közé tartozik még az Emlékmás, a Vörös zsaru, az Elemi ösztön, a Reneszánsz ember, a Die Hard: az élet mindig drága, az Evita, az Elemi ösztön 2, az Amerikai rapszódia, a Terminátor trilógia, valamint a Miniszer félrelép és a Szabadság, szerelem.

Havas Ágnes – Nemzetközi filmes szakember, aki számos filmes és tévés produkcióban vett részt. Az ELTE bölcsészkarán végzett, nemzetközi produceri és vezetői kurzusokon képezte magát és tanított az egri Eszterházy Károly Főiskola kommunikáció szakán. A Wagner című koprodukciós tévésorozat, a Magyar vándor, a Lora, a Valami Amerika 2 és a Szobafogság c. játékfilmek társproducere. Ezeken kívül olyan produkciókhoz fűződik a neve, mint a nemzetközi fesztiváldíjas Counterpart és a Filmszemlén a legjobb rendező és a legjobb operatőr díját elnyert Az úr elköszön című kisjátékfilmek, valamint a Csallóközi aranyász, a Tadzsikisztán művészete, A holokauszt szemei és a Vakondok című dokumentumfilmek. Az HBO és a TV3 műsorigazgatója és a TV2 filmbeszerzési igazgatója volt.

Divinyi Réka – A Színház- és Filmművészeti Egyetem Színháztudományi szakán végzett és azóta színház-és filmdramaturgként, valamint forgatókönyvíróként ismert és sikeres szakember. Több színpadi adaptáció, önálló színdarab, nagysikerű tévéfilmek és televíziós sorozatok fűződnek a nevéhez. Játékfilm forgatókönyvíróként jegyzett filmjei – pl. Csak szex és más semmi, Szabadság szerelem Lora, Valami Amerika 2, Kaméleon – nem csak az elmúlt évek legnagyobb közönségsikerének számítanak, de számtalan magyar és nemzetközi díjat is nyertek, többek között a Magyar Filmszemlén, a Houstoni Worldfest Filmfesztiválon, a New York-i Stoony Brook Filmfesztiválon, a japán Nagoyai Nemzetközi Filmfesztiválon vagy a St. Louis-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Miskolczi Péter – Bánffy Miklós- és Balázs Béla-díjas producer, az Európai Filmakadémia (EFA) tagja. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Filmszemle fődíjas (Hosszú alkony, Másnap, Taxidermia), rendezői díjas (Simon mágus), „A” kategóriás európai filmfesztiválok (Cannes, Locarno, Karlovy Vary) hivatalos és versenyprogramjában szereplő filmek producere. Jelentős a nemzetközi koprodukciós aktivitása (Tamás és Juli, Rózsadomb, Holdhercegnő, Báthory, Budapest, Razzia, Juan, Asterix Britanniában), valamint a Magyarországon forgatott külföldi filmekben (Cyrano de Bergerac, Music Box, Beethoven árnyékában, A csíkos pizsamás fiú) szerzett tapasztalata is. További filmjei: Kék Duna keringő, Az alkimista és a szűz, A fény ösvényei, Nem vagyok a barátod, Apaföld. A Független Magyar Producerek Szövetségének ügyvivője. Korábban az SZFE óraadó tanára, a Sundance Közép-Európai Forgatókönyvíró Műhely igazgatója.

Dr. Kovács András Bálint – Az ELTE-BTK Filmtudomány tanszékének vezetője, egyetemi tanár, az MTA doktora. Ő alapította a szakot az ELTE-n, ahol 1984 óta tanít. A Párizsi Magyar Intézet volt igazgatója, valamint a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) megalapítója és első igazgatója. Fő kutatási területe a modern európai művészfilm. Fontosabb könyvei: Screening Modernism  (Chicago University Press, 2008), A modern film irányzatai. Palatinus, 2005; A film szerint a világ. Palatinus, 2002. Tarkovszkij (Szilágyi Ákossal közösen), franciául: Les Mondes d’Andrei Tarkovsky (Éditions L’Age d’Homme, Lausanne, 1987). Metropolis, Paris. Képzőművészeti Kiadó, 1992. 

Böjte József rendező a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt mondta: egy embernek az akaratától függ, ki csinál ma filmet Magyarországon.

"Andrew Vajna csak egy filmes szakember. Ennek az egy embernek az akarata, politikai, baráti viszonyai döntik el, hogy ki csinál ma filmet Magyarországon, a korábbi MMKA-s - a 26 alapító által konszenzussal választott szakkollégiumok) pályázati rendszere - helyett. Ez a baj. Nem az, hogy 6 milliárdot adtak, hanem hogy hogyan. A filmszakmát másfél éven keresztül megalázták és most kegyeskednek megmenteni azokat, akiket romba döntöttek" – mondta Böjte József, rendező a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában.

Böjte szerint nem kellett volna a magyar filmszakmától és annak szellemiségétől egy teljesen idegen embert megbízni. A Klubrádió műsorában arról is beszélt, hogy "amikor jött az új kormány, akkor a 6 milliárd helyett csak 1 milliárdot kapott az MMKA. Ettől a filmes szakma másfél éve a padlón van, sem új film nem készülhetett, sem azokat a filmeket, amelyeket elkezdtek, nem tudtak befejezni, koprodukciók mentek tönkre, szerepek szűntek meg, több ezer ember egzisztenciája ment tönkre."

A rendező azt a kérdést is feltette: hogy lehetséges az, hogy a magyar filmművészetre, amely szerinte kimagaslóan exportképes, az új kormány azt mondja, hogy nincs rá szükség?

Életműdíjjal tüntetik ki rendezői munkásságáért Tarr Bélát a Jeruzsálemi Nemzetközi Filmfesztiválon, a közel-keleti térség egyik legrangosabb seregszemléjén.

A művész személyesen veszi át az elismerést péntek este az izraeli városban.

A jeruzsálemi filmfesztivál programján szerepel Tarr Béla legutóbbi filmje, A torinói ló című alkotás is - közölte a Magyar Filmunió szerdán az MTI-vel. A filmet a Berlinalén a zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével jutalmazták, és a filmkritikusok díját is elnyerte.

A jeruzsálemi filmfesztivál csütörtökön nyílik, a Közel-Kelet kiemelkedő kulturális eseményét immár 28. alkalommal rendezik meg.

A rendező munkásságát hosszú évek óta kitüntetett figyelem övezi Izraelben is: 2002-ben nagyszabású retrospektív vetítéssorozaton mutatta be életművét a Jeruzsálemi Cinematheque.

Tarr Béla a kortárs filmművészet legkiemelkedőbb alakjai közül való" - méltatták a magyar művészt a fesztivál szervezői az esemény honlapján. "Tarr számára a film nem a történet, hanem a légkör, a helyszín, a ritmus, a hangok és a zene. Műveit aprólékos, hosszú snittekből komponálja, jelenetei pontosan kidolgozottak. Tarr munkáinak legkiemelkedőbb vonása, hogy nehéz megfejteni őket. Szinte kizárólag a struktúra és a forma, amely meghatározza filmjei tartalmát" - fogalmaztak.

"Mindig egy lépéssel filmjeinek értelmezői előtt jár" - idézték Meír Schnitzer kritikus véleményét, amelyet Tarr Béla Werckmeister harmóniák című művének vetítése után fogalmazott meg. A filmfesztivál Susan Sontag néhai amerikai író szavait is idézte honlapján: "Örömmel megnézném minden évben" - mondta egykor a Sátántangó című filmről.

A Cannes-i Filmfesztivál által szervezett „Résidence” program keretében készíti Nemes Jeles László első játékfilm forgatókönyvét Párizsban.

 A TÜRELEM című rövidfilmmel ismertté vált fiatal filmrendező a „Résidence” program negyedik magyar résztvevője.

Nemes Jeles László március elejétől Párizsban készíti első játékfilmje, az S.K. forgatókönyvét.

A rangos fesztiváldíjakkal jutalmazott Türelem (2007, képünkön) című rövidfilm rendezőjét meghívták a Cannes-i Filmfesztivál által létrehozott „Résidence” programba.

Az öt hónapon át tartó párizsi programmal a francia szervezők 2000 óta évről-évre komoly szakmai támogatást kínálnak a fiatal tehetségek játékfilmrendezői debütálásához. A július 15-ig tartó szakmai programra mindössze hat fiatal rendező, köztük Nemes Jeles László kapott meghívást.

Nemes Jeles László S.K. című játékfilmje, amely 1944-ben játszódik, a tervek szerint francia partnerekkel és főszereplővel, európai koprodukcióban készül. A film operatőre Erdély Mátyás lesz. Az alkotók a forgatást, melynek helyszíne Magyarország lesz, 2012-re tervezik.

A párizsi „Résidence” programon az alapítás évében Iványi Marcell, majd Mundruczó Kornél és legutóbb Faur Anna magyar filmrendezők vehettek részt.

Uránia, Corvin, Puskin, Gödör

A 42. Magyar Filmszemle 2011. május 5-8. között kerül megrendezésre. A szemle helyszínei az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Corvin és Puskin mozi, valamint a szabadtéri rendezvényeknek helyet adó Erzsébet téri Kulturális Központ és Park (Gödör Klub).

A szemle főrendezője a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Magyar Filmművészek Szövetsége.

A Szervező Bizottság tagjai: Hermann Krisztina titkár (Magyar Filmművészek Szövetsége) Garami Gábor főszervező (Cinema Film), Vezér Éva (Filmunió), Rózsa-völgyi Adél, Bereczki Csaba (MMKA Nemzetközi Igazgatóság) Sós Mária, Kocsis Tibor, Ulrich Gábor (szakmai képviselők) Kresz László (MMKA titkárságvezető), Durst György (MMKA kuratóriumi megbízott).

A szemlére összesen 410 filmalkotást neveztek be, ebből 28 játékfilm, 60 animációs film, 95 kisjátékfilm, 58 tudományos-ismeretterjesztő film, 147 dokumentumfilm, 22 tv film. A Szervező Bizottság által meghatározott számú verseny filmek vetítéséről a szakmai szervezetek által javasolt elő zsűrik döntenek.

A szemle megrendezéséhez szükséges anyagi háttér nagy részét Dr. Réthelyi Miklós miniszter úr az NKA 2010-es miniszteri keretéből biztosítja. A Szervező Bizottság további támogatók bevonását is tervezi.

Berlin, 2011. február 19., szombat (MTI/dpa) - A nemzetközi zsűri nagydíjával tüntették ki Tarr Béla új filmjét, A TORINÓI LÓ című alkotást szombaton a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál gálaestjén.

A magyar művész alkotása a Berlinale versenyprogramjában, a nagyjátékfilmek mezőnyében szerepelt. Tarr Béla már korábban is vendégeskedett a rangos filmfesztiválon, ahová ezúttal Friedrich Nietzsche német filozófus és egy ló találkozását tovább szövő filmjével érkezett...

index.hu:

"Kénytelen vagyok elhatárolódni a berlini Tagesspiegel február 20-án megjelent interjújától" - közölte a Berlinben tartózkodó filmrendező hétfőn a vele készített beszélgetésre utalva.

A Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriuma megerősíti, hogy a 42. Magyar Filmszemle – előreláthatóan április végén – megrendezésre kerül.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium értesítése szerint a filmszemlét Miniszter Úr a Nemzeti
Kulturális Alap 2010. évi miniszteri keretéből támogatni kívánja.

A szerződés birtokában az MMKA kuratóriuma szakmai lebonyolítók bevonásával kívánja a
rendezvényt megvalósítani. A szemlével kapcsolatos konkrét információkról az MMKA honlapján - várhatóan 2011. február 15-ig - részletes tájékoztatást fogunk közzétenni.

Gryllus Dorkát a legjobb színésznő, Stork Csabát a legjobb látványtervező díjára jelölte az Osztrák Filmakadémia. Ausztria újonnan alapított filmdíjait január végén ünnepélyes keretek között adják át az Odeon filmszínházban Bécsben.

Nyilvánosságra hozta az Osztrák Filmakadémia (Akademie des Österreichischen Films) az újonnan alapított Osztrák Filmdíjak jelöltjeit. Az elismerést 13 kategóriában adják át január végén Bécsben az elmúlt év kiemelkedő filmes teljesítményeiért.

Gryllus Dorkát az osztrák-magyar-svájci koprodukcióban készült Látogatás című film főszerepéért a legjobb színésznő díjára jelölték további két vetélytárssal együtt. Stork Csaba a legjobb látványtervező díjának várományosi között szerepel a rangos listán, melyen a közelmúlt olyan filmjei kerültek fel, mint a Lourdes, Der Räuber és a Women without Men.

A Látogatás Pejó Róbert (Lipstick, Dallas Pashamende) ötödik játékfilmje; a Fertő-tó partján játszódó dráma magyar producere Berger József (Mythberg Films) volt. Az Osztrák Filmakadémia jelölései kapcsán a nemzetközi koprodukciókban otthonos magyar producer emlékezetett arra, hogy 2010-re Magyarország a harmadik legfontosabb koprodukciós partnere lett Ausztriának.

A legutóbbi Magyar Filmszemle rendezői díjával jutalmazott Látogatás nemzetközi premierje a moszkvai filmfesztiválon volt nyáron, azóta világszerte számos nívós filmfesztivál mutatta be programjában.

Az MMK Kuratóriuma 2010. december 1-jei ülésén áttekintette a 42. Magyar Filmszemle megrendezésével összefüggő kérdéseket, és örömmel nyugtázta, hogy a NEFMI-nek szándékában áll a Filmszemle támogatása. A kuratórium a kedvező minisztériumi döntés ismeretében megerősítette a Filmszemle megrendezésére vonatkozó szándékát, de a szervezési és finanszírozási kérdések megvitatását követően úgy döntött, hogy megtartására olyan időpontban kerülhet sor, amikor mind az MMK 2011. évi költségvetése, mind a Filmszemlén megjelenő filmek finanszírozási helyzete rendezetté válik. A kuratórium javaslata a Filmszemle időpontjára 2011. április vége.

A Születésnap című magyar kisfilm nyerte a legjobb eredeti filmzene díját az Aix-en-Provence-i rövidfilm fesztiválon a hétvégén. Csukás Sándor rendező-operatőr rövidfilmjéhez Barcza Gergely, a Besh O drom zenekar vezetője komponálta a zenét.

A november végén megrendezett Indonézia nemzetközi filmfesztivál seregszemléjén Tóth Péter Pál a világhírű együttesről készített Muzsikás történet című dokumentumfilmje a zsűri első díját nyerte el.

A spanyolországi Soriában megrendezett Certamen Internacional de Cortos Fesztiválon Esztergályos Krisztina rendezői diplomafilmje, a Variációk a legjobb rövidfilm díját nyerte el megosztva, továbbá Schwechtje Mihály szemledíjas Hideg berek című rendezése a nemzetközi zsűri elismerő oklevelét érdemelte ki.

A Malagában megrendezett 20. Fancine, fantasztikus filmek nemzetközi seregszemléjén Pater Sparrow 1 című első játékfilmjéért a legjobb rendező díját kapta, Vranik Roland Adás című alkotásáért Pohárnok Gergelyt a legjobb operatőr díjával ismerték el.

A Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriuma a 42. Magyar Filmszemle (2011. február) megrendezése ügyében a Nemzeti Erőforrás Minisztériumához fordult.

A 2010. évi, a közalapítványt és a magyar filmszakmát sújtó zárolás és a közzétett, 2011. évi költségvetési adatok tükrében az MMK nem rendelkezik a Magyar Filmszemle létrehozásához szükséges finanszírozási lehetőséggel. Ugyanakkor az Európai Unió soros elnökségére és a magyar filmkultúra érdekeire valótekintettel a Kuratórium nagyon fontosnak tartja a több mint 40 éve folyamatos esemény megrendezését, a közpénz támogatásával létrejött magyar filmalkotások bemutatását. Ezért a Magyar Mozgókép Közalapítvány Kuratóriuma kéri a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterének és területért felelős államtitkárainak erkölcsi és anyagi támogatását a Magyar Filmszemle létrehozásához.

Mundruczó Kornél nyerte a legnagyobb spanyolországi nemzetközi filmfesztivál különdíját Szelíd Teremtés - A Frankenstein-terv című filmjéért a hétvégén Sevillában; a legjobb operatőr díjával Erdély Mátyás munkáját méltatta a zsűri.

A Studio Baestarts rajzfilmstúdió produkciója újabb rangos díjat nyert külföldön, ezúttal Chicagóban. Alexei Alexeev Log Jam: KJFG No.5 című animációja a televíziós programok kategóriában második díjat nyert Amerika első számú gyerekfilm fesztiválján.

Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmje három díjat nyert a jubileumi filmfesztiválon Cottbusban.

Kocsis Ágnes a legjobb rendezés díja mellett az ökumenikus zsűri díját is elnyerte, valamint a film főszerepében látható Gábor Éva amatőr színészt a legjobb női alakítás díjával jutalmazták.

Groó Diana kapta a legjobb rendezőt illető Reflet d'Or díjat a Genfi Cinema Tous Ecrans nemzetközi filmfesztiválon Vespa című filmjéért. valamint Cottbusban a kultúrák közötti párbeszéd művészi megjelenítésért a zsűri a Dialóg díjjal tüntette ki.

Spanyolország egyik legnagyobb nemzetközi filmművészeti seregszemléjén Cakó Ferenc Érintés című homok-animációja nyerte a Valladolidi Seminci Ezüst Kalász díjat.

A legjobb rövidfilm díját nyerte Nemes Jeles László The Counterpart című rendezése a Cortopotere Film Fesztiválon Bergamóban.

Az Olaszországi Milánóban megrendezésre került 28. Federation Internationale Cinema Television Sportifs (FICTS) sportfilm seregszemlén a dokumentumfilm – csapatsport kategória legjobb filmje lett a Babos Tamás, Csillag Manó, Kálomista Gábor, Kivés György és Vecsernyés János által jegyzett Szíven szúrt ország.

A Verzió Filmfesztiválon Takács Mária Eltitkolt évek című dokumentumfilmje különdíjat nyert.

A Bunyik Entertainment szervezésében a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál november 18-28. között 8 játékfilmet, 3 dokumentumfilmet és 3 rövidfilmet tűz műsorra.

Hajdu Szabolcs „Bibliothéque Pascal”, Orosz Dénes „Poligamy”, Groó Diána „Vespa”, Vágvölgyi B. András „Kolorádó Kid”, Makk Károly „Így ahogy vagytok”, Dyga Zsombor „Köntörfalak”, valamint Mészáros Márta „Utolsó jelentés Annáról” című játékfilmjeit mutatják be. Pigniczky Réka Inkubátor, Tóth Péter Pál „Muzsikás történet” és a Babos Tamás, Csillag Manó, Kálomista Gábor, Kivés György és Vecsernyés János által jegyzett „Szíven szúrt ország” című dokumentumfilmeket tűzik műsorra. A rövidfilm válogatásban Pápai Pici Vallomás, Esztergályos Krisztina Variációk és Schwechtje Mihály Ünnep című munkái lesznek láthatóak.

 

Groó Diana VESPA című filmjével nyit az toszkánai Piaggio múzeumban megrendezendő vetítéssorozat a kultikus motor és a film kapcsolatáról.

Magyar film nyitja meg az olaszországi Piaggio múzeumban szombaton a „Vespa és a mozi” című kiállításhoz kapcsolódó vetítéssorozatot.
Groó Diana második játékfilmje, melyet a közelmúltban Sienában, Genfben és Cottbusban is díjaztak a nemzetközi filmfesztiválok, a toszkánai Pontederában lesz látható. A Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával szerb koprodukcióban készült játékfilm nemzetközi premierje Észak-Amerika egyetlen A-kategóriás filmfesztiválján, Montrealban volt augusztus végén, nemrég Dél-Amerikában is nagy sikerrel mutatta be a Sao Pauló-i mustra.

A „Vespa és a mozi” című toszkánai vetítéssorozat megnyitóján Groó Diána személyesen vesz részt. A kultikus motor és a filmművészet kapcsolatát bemutató kiállítást a Fondazione Piaggio és a Centro Multimediale del Cinema szervezi.

A Vespa, Groó Diána filmje az UNICEF különdíját nyerte el a hétvégén véget ért sienai fesztiválon

Az összegzés szerint a 14. alkalommal megrendezett Terra di Siena elnevezésű filmfesztiválon Groó Diána személyesen vette át az UNICEF különdíját.

Groó Diána második játékfilmje a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával készült. Az alkotás a legutóbbi magyar filmszemlén megkapta a legjobb filmzenéért járó díjat, a főszerepben látható amatőr gyerekszínész, Tóth Sándor pedig különdíjban részesült.

A Vespa egy beregháti roma kisfiúról szól, aki nyert egy robogót, de azt a fővárosban kell átvennie. Útközben megismerkedik egy vándorzenésszel, akivel számtalan kalandot élnek át. A Vespa című film a Tivoli-Filmprodukcióban készült szerb koprodukcióban, producere Szekeres Dénes volt.

Groó Diána filmjét a nemzetközi közönség a montreali filmfesztiválon láthatta először szeptember elején, jelenleg a vancouveri filmfesztivál vetíti és hamarosan a viareggiói seregszemle is műsorra tűzi - közölte a filmunió.

A KOLORÁDÓ KID, a KÖNTÖRFALAK és a VESPA című magyar filmeket hívta meg a nagyszabású montreali filmfesztivál.
Vágvölgyi B. András „flaszter western”-je az elsőfilmek versenyében mutatkozik be Észak-Amerika kulturális fellegvárában.

Csütörtökön kezdődik az öt kontinens kortárs filmművészetének felfedezésre invitáló nagyszabású "World Film" fesztivál Montrealban. Az Észak-Amerika kulturális fellegvárában megrendezett filmverseny a produceri szövetség (FIAPF) által A-kategóriásnak minősített 13 nemzetközi filmfesztivál egyike.
Az őszi fesztiválszezon egyik legfontosabb amerikai eseménye három magyar játékfilm premierjét tartogatja augusztus 26 - szeptember 6. között.

Vágvölgyi B. András filmrendezői debütálása, a Kolorádó Kid az elsőfilmek versenyében mutatkozik be Montrealban. A Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával készült alkotás a legutóbbi Magyar Filmszemlén elnyerte a Moziverzum-díjat és Banovich Tamás a legjobb látványért járó elismerést. A Kolorádó Kid Montrealban a legjobb elsőfilmnek járó Arany Zenit díjért versenyez 24 vetélytárssal. Vágvölgyi B. András első rendezése a Cameofilmben készült angol koprodukcióban, producere Csáky Attila, főszereplője Nagy Zsolt.
Vágvölgyi B. András személyesen vesz részt a montreali díszbemutatón.


Dyga Zsombor Köntörfalak és Groó Diána Vespa című játékfilmjeit a montreali fesztiválon láthatja először az amerikai közönség. Mindkét alkotás a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával készült és a februári Filmszemle több díjjal jutalmazta őket.

Dyga Zsombor a Köntörfalak-ért a legjobb rendező díja mellett a film.hu közönségdíját is elnyerte; a főszereplő Elek Ferencet a legjobb színész, míg Czakó Juditot a legjobb vágó díjával méltatták. A napjaink Budapestjén, a belváros szívében két vadidegen félresikerült randijából kiinduló film a Major István vezette FilmTeam produkciója.


Groó Diana második játékfilmje, a Vespa szerb koprodukcióban készült a Tivoli-Filmprodukció gyártásában, producere Szekeres Dénes. A film főszerepében látható amatőr gyerekszínész Tóth Sándor különdíjat nyert, és a filmzenét jegyző Kardos Dánielt és Balogh Rudolfot is díjazta a 41. Magyar Filmszemle.

Mindkét alkotás a friss európai filmtermés javát felvonultató válogatásban lesz látható Montealban.

http://www.ffm-montreal.org

A Roma Polgárjogi Alapítvány és a Holokauszt Emlékközpont hétfőn délután, a Nehru parkban felavatott emlékműnél tisztelgett a roma holokauszt és a közelmúlt roma gyilkosságainak áldozatai előtt.

A 17 órától kezdődő eseményen beszédet mondott Dr. Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman, Horváth Aladár a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke és Daróczi Ágnes, roma polgárjogi harcos.
Dr. Kállai Ernő beszédében az emlékezést, a tudás átadásnak fontosságát emelte ki. „Amíg emlékezünk, keressük a választ. (…) Emlékezni azonban csak akkor lehetséges, ha elegendő tudással rendelkezünk.(…) Most válik felnőtté egy teljes generáció, akiknek, sőt szüleiknek is homályos gondolataik vannak arról, hogy mi is történt Európában az 1940-es években. Sokan, s sajnos egyre többen, az ifjúság lendületében meg is kérdőjelezik az események igazságát, megtörténtét. Nincs tudásuk, nincsenek emlékeik. Emlékkel beoltva az emberiség fel van
vértezve az újabb pusztító erejű támadással szemben. (…)Ez a mi felelősségünk, nem ők tehetnek róla, nekünk kell gondoskodnunk a következő generáció védelméről. Meg kell őriznünk az emlékeket, a tudást, meg kell tanítani a gyerekeknek az iskolában a tényeket, segítenünk kell nekik feldolgozni a felfoghatatlan bűnöket, amire képesnek mutatkozott az emberiség.”

Horváth Aladár beszélt az auschwitz-birkenaui cigány láger felszámolásakor gázkamrába küldött több ezernyi roma sorsáról, amire minden évben ezen a napon, augusztus 2-án emlékezünk, és arról, hogy az akkori történések tanulságul kell szolgáljanak a ma emberének is, hisz a diszkrimináció, a felzárkóztatás hiánya ma is tragikus eseményekhez vezethet. „Ebben az országban senki másnak nem fűződik nagyobb érdeke a jogállamisághoz, a hatályos alkotmány értékeinek, az egyéni és közösségi jogoknak a tiszteletben tartásához, mint a cigányoknak! Ebben az országban senki másnak nem fűződik nagyobb érdeke a minőségi oktatáshoz, a munkanélküliség csökkentéséhez és a szociális biztonsághoz, a közbiztonság
javításához, mint a cigányoknak.(…)Meg kell találnunk a romák méltó helyét a mai
gazdaságban, a munka világában, a modern társadalomban. (…) Fel kell dolgoznunk a múlt történéseit, és tanulnunk kell belőlük, hogy soha ne ismétlődhessenek meg a borzalmak. (…)
Mi, európaiak, cigányok és nem cigányok, szabadságszeretetünk, demokratikus
elköteleződésünk és a zsidó-keresztény eredetű erkölcs és hit erejénél fogva képesek vagyunk megoldani közös dolgainkat.” – mondta a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke.

Daróczi Ágnes a személyes felelősség szerepére hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Felidézte a fél évszázada roma embereket mentők erkölcsi tartását, bátorságát, s a közelmúlt tatárszentgyörgyi tragédiáját követő mulasztásokat egyaránt. Véleménye szerint ma a civil erőben van meg az a szándék, erő, országon belül és kívül egyaránt, ami valóban segíteni tud és akar a bajbajutottakon. „Személyes felelősségünk van, Barátaim! Rajtunk is múlik, mivé lesz ez az ország. Hogy megálljt tudunk-e parancsolni az újra támadó gyűlöletnek.” – zárta beszédét a roma polgárjogi harcos.

A roma kulturális és művészi élet kiválóságai – a Dombi vonósnégyes, Oláh Dezső
zongoraművész, Sárközi Lajos hegedűművész, Farkas Dénes színművész, Rostás Mónika és Rostás Csaba együttese, Máté Erika, Pozsár Tünde folklórénekes – zenével és verssel emlékeztek a ’44. augusztus másodikán történtekre.

Végezetül a Nehru parkban 2006-ban felállított emlékműnél koszorút helyezett el Dorothee Janetzke-Wenzel, német nagykövet asszony, Gregory John Dorey, brit nagykövet, Liner Blanket, az USA emberjogi képviselője és számos önkormányzat, párt, társadalmi és kulturális szervezet képviselője is.

A magyar film rekordot ünnepelt a szarajevói filmfesztiválon mind a részvétel, mind pedig a szombat este átadott díjak számát tekintetve. Régiónk vezető filmes rendezvényének öt díját hozták el ifjú filmeseink, amire az 1995-ben alapított fesztivál történetében eddig még nem volt példa.

Mundruczó Kornél Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv című rendezését különdíjával jutalmazta a nemzetközi zsűri.

Hajdu Szabolcs Bibliothéque Pascal című legutóbbi rendezése két díjat is elhozott Szarajevóból. A művészmozik nemzetközi szövetségének díja mellett (CICAE) a tekintélyes páneurópai portál, a Cineuropa díjával is Hajdu Szabolcs filmjét méltatták a szakmai zsűrik.

A szarajevói fesztiválhoz kapcsolódó Cinelink koprodukciós fórum Bogdán Árpád Halottlátók, és Kenyeres Bálint Tegnap című filmtervét díjazták.

Tarr Béla teljes eddigi életművét tűzi műsorra a nagy hagyományokkal rendelkező, több ezer egyetemista részvételével megrendezett morvaországi nyári filmakadémia. A Werckmeister harmóniák című világhírű film vetítését követően közönségtalálkozón vesz részt a rendezvény díszvendége ahol életműdíjja is jutalmazzák.

Bertóti Attila Ariadné Fonala című munkája nyerte a legjobb animációs film díját Padovában.

A 9 perces filmet 2009-ben a kecskeméti animációs filmfesztivál, majd Marosvásárhelyen az Alter-Native és a bukaresti Animest fesztivál, 2010-ben pedig a győri Mediawave közönsége is díjazta a mitológiai történet friss átiratát.

Kiss Andrea alkotása, A hazudós egér különdíjat nyert a szöuli animációs filmfesztiválon.

A Lázár Ervin meséjét feldolgozó húszperces animáció „az erdő legnagyobb mesélőjéről” papírkivágás, akvarell és számítógépes technikával készült.

Az Európai Újságíró Szövetség (EFJ) felszólította a magyar kormányt, hogy az új médiatörvény tervezetét vonja vissza, mert az nem felel meg az európai normáknak, és a kommunista időket idézi. Az EFJ Európa 30 országában több mint 250 ezer újságírót képvisel.

Aidan White, az EFJ főtitkára elmondta, hogy a magyar kormány új médiatörvény tervezetére épülő jogszabály visszafordítaná az órát a magyarországi sajtószabadság tekintetében. Az EFJ közleménye szerint a magyar Országgyűlés elé került javaslat korlátozó jellegű, amely keretek közé szorítja a véleménynyilvánítás jogát, így a szólásszabadságot is. A tervezet nem felel meg a pluralizmus, és a sokféleség európai normáinak, így az órát azokba az időkbe állítaná vissza, amikor Magyarország kommunista uralom alatt, és a média állami ellenőrzésének árnyékában élt.
Az EFJ megítélése szerint a javaslat állami szabályozás alá vonná a nyomtatott, és az audiovizuális média nagy részét, de részlegesen még az internetet is. Mivel a tervezet felszínes, és nem tartalmaz világosan meghatározott normákat, félő, hogy az új szabályok önkényes alkalmazásra, és beavatkozásra adnak lehetőséget. Bármilyen új jogszabálynak törvényes garanciákat kell nyújtania az újságírói, és szerkesztői szabadságra, valamint segítenie kell a szabályok etikus átültetését a gyakorlatba.
Az EFJ anyaszervezetével, a világ újságíró-szervezeteit képviselő Nemzetközi Újságíró Szövetséggel (IFJ) közösen a magyar kormányt a javaslat visszavonására szólította fel, továbbá arra, hogy indítson átfogó nyilvános vitát a témáról, a média képviselőivel pedig folytasson párbeszédet.
Az európai szövetség támogatja a tervezet ellen hangjukat felemelő magyar tagszervezeteit, illetve más tiltakozó civil szervezeteket, és polgárokat is.

A MAGYAR ANIMÁCIÓ ÚJ LENDÜLETE

Szerte Európából érkeznek az animációs producerek a következő Cartoon Forumra, hogy bemutassák legújabb projektjeiket. Az idén 21. évfordulóját ünneplő platform, melynek célja az európai televízióra szánt animációs filmek koprodukciójának és forgalmazásának fellendítése, szeptember 14-17. között Sopronban kerül megrendezésre. Ez az első alkalom a Cartoon 1990-es megalapítása óta, hogy a helyszín egy új EU-tagországban lesz.

Az európai animáció lendületét és versenyképességét jól tükrözi a televíziós sorozatok és új médiumok nagy választéka, melyet a vásárlóknak, forgalmazóknak, és vezető szakmabelieknek mutatnak be azzal a céllal, hogy felgyorsítsák azok finanszírozását és biztosítsák forgalmazásukat. A 19 országból beadott 110 projekt közül 63 szerepel majd a pitching fórumon. A projektek mintegy 360 órányi animációt és több mint 160 millió eurónyi költségvetést tesznek ki.

Franciaország 21 projekttel vezeti a listát, második helyen szerepel Magyarország és Nagy-Britannia 7-7 projekttel, majd Spanyolország 6 filmtervvel. A szervező országból érkező résztvevők kivételesen magas aránya ígéretes jövőt jósol a hazai animációs szakmának: Magyarországot legdinamikusabb és legnemzetközibb stúdiói képviselik, az ország tehetségéről és kreativitásáról árulkodva.

A 2010-es Cartoon Forum-ra beválogatott magyar résztvevők között van az Animaci Film, Cinemon Entertainment, Hoppi Film, Inforg Stúdió, Muffin, Puck / makép média Kft., Solve Art, és a Stúdió Baestarts.

A filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a FIPRESCI Kocsis Ágnest díjazta Cannes-ban PÁL ADRIENN című játékfilmjéért.

Kocsis Ágnes Pál Adrienn című, a Magyar Mozgókép Közalapítvány támogatásával, magyar-holland-osztrák-francia koprodukcióban készült második játékfilmje már a múlt hétvégén nagy sikerrel mutatkozott be a 63. Cannes-i Filmfesztiválon. A fesztivál végéhez közeledve a nagyvilág filmkritikusait tömörítő FIPRESCI zsűri ma délután adta át díjait Cannes-ban.
Az „Un certain regard” (Egy bizonyos tekintet) elnevezésű rangos válogatásban bemutatott 19 alkotás közül a kritikusok zsűrije Kocsis Ágnes filmjét, a Pál Adrienn-t ítélte a legjobbnak.

„Nagyon megtisztelő számunkra ez a díj. A filmkritikusok véleménye nagy mértékben meghatározhatja a leendő közönség ízlését, választásait. Azt hiszem, a mi filmünknek - amely egy magyarul beszélő, erősen szerzői film - szüksége van az ilyen elismerésekre, hogy könnyebben eljuthasson a nézőkhöz.” – köszönte meg üzenetében a fiatal magyar filmrendező a cannes-i díjat.

A Pál Adrienn című film Piroska, egy „túlsúlyos, érzéketlenné vált ápolónő” története, „aki nem tud ellenállni a krémes süteményeknek. Az elfekvő osztályon dolgozik, az életét körbefonja a halál. Egy napon útra kel, hogy megkeresse régen elvesztett gyerekkori barátnőjét. Miközben az emlékeit próbálja összegyűjteni, ellentmondásos utazásra indul a saját és azok emlékezetében, akikkel útja során találkozik.”
A Pál Adrienn a Pusztai Ferenc vezette KMH Filmben készült, a holland Isabella Films, az osztrák Freibauter Film, a francia Cinéma Defacto, Árpa Attila és a magyar Oblomova Film koprodukciójában. A forgatókönyvet a rendező Andrea Robertivel közösen írta, az operatőr Fillenz Ádám volt, a főszerepben Gábor Éva amatőr színész látható. A film az NKA, továbbá a Rézangyal, a Buszesz Zrt. és a Lidl Magyarország támogatásával készült.

Kocsis Ágnes (Budapest, 1971) lengyel, esztétika és filmelmélet szakokon végzett az ELTE-n. 2003-ban két szemesztert ösztöndíjjal a római Centro Sperimentale di Cinematografia-n végzett el rendezés és forgatókönyvírás szakon, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetemen diplomázott Grunwalsky Ferenc osztályában 2005-ben. Filmes tárgyú írásai, fordításai jelentek meg különböző filmes szaklapokban. Sikeres rövidfilmek után 2006-ban készítette Friss levegő című rendezői diplomafilmjét, mely a Magyar Filmszemlén elnyerte a legjobb elsőfilmet illető Simó Sándor-díjat, majd a nemzetközi közönségnek a cannes-i filmfesztivál Kritikusok Hete programjában mutatkozott be. Ugyanabban az évben A vírus című rövidfilmjével a cannes-i „Cinéfondation” programjába is meghívták, ahol a Tim Burton elnökölte zsűri díjjal méltatta.
A Friss levegő-t világszerte a legfontosabb nemzetközi filmfesztiválok tűzték műsorukra, Varsóban elnyerte a filmvilág filmkritikusait tömörítő FIPRESCI díját, majd az Európai Filmakadémia a legjobb elsőfilmnek járó European Discovery-díjra jelölte 2006-ban.

A 2004 óta minden évben megtartott fáklyás felvonulást az Élet Menete Alapítvány, a Mazsihisz, a Miniszterlenöki Hivatal, a főpolgármesteri hivatal, zsidó és nem zsidó civil szervezetek közösen rendezik. A zsidó áldozatokon kívül romákra, másságuk miatt üldözöttekre, ellenállókra és mindazokra emlékeznek, akik bátran szembeszálltak a nácikkal és a nyilasokkal. Az Élet menete az idén a XIII. kerületi Újpesti rakparttól indult. Sokezer ember gyűlt össze: a létszám egyre nőtt, útközben sokan csatlakoztak. (Az MTI este hét órakor már több tízezres tömeget jelentett.)

Fotók: Rózsa Miklós / makep.hu

A Swisscham Hungary Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara tisztelettel meghívja az idén első ízben megrendelésre kerülő

Swiss Business Day

rendezvényre, amelyre meghívjuk a hazánkban működő, általunk ismert összes svájci kötődésű céget és vezetőiket. A rendezvény egy egész napos „Tischmesse”, ahol a jelentkező cégek nevesített asztaloknál bemutatkozhatnak egymásnak, ismertethetik tevékenységüket. Kamaránk tagjai ill. a hazánkban működő svájci kötődésű cégek a legkülönfélébb területen fejtik ki tevékenységüket, megismerésük és a kölcsönös bemutatkozás hatalmas üzleti és együttműködési lehetőséget nyújt a résztvevők számára. Várhatóan Svájcból is érkezik egy olyan üzletember delegáció, amely a Magyarország iránt érdeklődő cégek vezetőiből áll, ezzel is bővítve a résztvevők lehetőségeit.

A rendezvényt a teremben felállított emelvényen zajló, szakmai témákat felölelő pódiumbeszélgetésekkel, előadásokkal is színesítjük.

A siker érdekében számos szervezet fogott össze, a magyarországi Svájci Nagykövetség, az OSEC, a SEC, a hazánkban működő Swiss Business Club. A SYMA Rendezvényközpont nagyvonalú támogatásának köszönhetően a rendezvény önköltségi áron, non-profit jelleggel kerül megrendezésre.

A makép média Kft. saját standdal lesz jelen. Meghívojegyet kérjen a offic@makep.hu címen!

Kocsis Ágnes PÁL ADRIENN című második játékfilmjét a filmvilág elsőszámú nemzetközi a seregszemléje, a 63. Cannes-i Filmfesztivál „Un certain regard” válogatása mutatja be májusban.

Párizsban ma délelőtt nyilvánosságra hozták a 63. Cannes-i Filmfesztivál hivatalos programjába meghívott játékfilmek részleges listáját. A május 12-én kezdődő seregszemle válogató bizottsága a nagyvilág filmművészetének újdonságait reprezentáló közel 4000 benevezett filmből válogatta a hivatalos programot, melybe Kocsis Ágnes új alkotása kapott meghívást.

Kocsis Ágnes Pál Adrienn című magyar-holland-osztrák-francia koprodukcióban készült második játékfilmjének a világpremierje az „Un certain regard” (Egy bizonyos tekintet) válogatásban lesz májusban. A rangos programban a közelmúltban Antal Nimród Kontroll, Mundruczó Kornél Johanna és Pálfi György Taxidermia című filmjei mutatkoztak be nagy sikerrel.
A Pál Adrienn című film Piroska, egy „túlsúlyos, érzéketlenné vált ápolónő” története, „aki nem tud ellenállni a krémes süteményeknek. Az elfekvő osztályon dolgozik, az életét körbefonja a halál. Egy napon útra kel, hogy megkeresse régen elvesztett gyerekkori barátnőjét. Miközben az emlékeit próbálja összegyűjteni, ellentmondásos utazásra indul a saját és azok emlékezetében, akikkel útja során találkozik.”
A Pál Adrienn a Pusztai Ferenc vezette KMH Filmben készült, a holland Isabella Films, az osztrák Freibauter Film, a francia Cinéma Defacto, Árpa Attila és a magyar Oblomova Film koprodukciójában. A forgatókönyvet a rendező Andrea Robertivel közösen írta, az operatőr Fillenz Ádám volt, a főszerepben Gábor Éva amatőr színész látható. A film a Magyar Mozgókép Közalapítvány és az NKA, továbbá a Rézangyal, a Buszesz Zrt. és a Lidl Magyarország támogatásával készült.

Fasisztákkal nincs párbeszéd! - ez volt a szombat délutánra a XIII. kerületi Hollán Ernő utcába hirdetett antifasiszta demonstráció jelszava. Az újjáéledő fasizmus eszméi ellen a hideg ellenére is közel 500-an tiltakoztak Budapest felszabadulásának 65. évfordulóján.

Február 8-án a díjkiosztó gálával befejeződött az egy héten át tartó 41. Magyar Filmszemle. A rendezvény 7 napja alatt a fő helyszínen, a Palace MOM Park 9 termében tartott 402 előadáson 40.981 nézőt regisztráltak.

A másik budapesti helyszínen, az Uránia Nemzeti Filmszínházban 7.034 jegy talált gazdára a szemlén. Így hivatalosan a 41. Magyar Filmszemlének összesen 48.015 nézője volt.


A játékfilmek közül a legsikeresebbeknek 1600 feletti nézőszáma volt. Ezek a következők: Bibliothéque Pascal, Oda az igazság, Kolorádó Kid, Vespa, Team Building, Szélcsend. A korábbi évekhez képest megfigyelhető az a tendencia, hogy nem egy-két favorit emelkedett ki a mezőnyből, hanem több filmnek volt sok nézője. Ugyanez jellemző a dokumentum- és tudományos-ismeretterjesztő filmek kategóriájára is, ahol az összességében 6 ezer feletti látogatószámon belül a legtöbb alkotás 2-300 körüli nézettséget ért el. 350-nél többen a következő dokumentumfilmekre váltottak jegyet: Hunky Blues - Amerikai álom, Bádogváros, Kelet-nyugati átjáró, Puskás Hungary. Elmondható, hogy idén már hagyományosan népszerűek voltak a kísérleti és kisjátékfilmek: ezeket a műveket blokkonként átlagosan 7-800 néző látta. Nagy érdeklődést keltettek a tévéfilmek is, művenként 2-300 nézőt elérve. Az Átok és a Komoly dolgok című alkotásoknak 300 fölötti látogatószáma volt.

A vetítéseken túl a szemle ideje alatt 18 szakmai fórumot, tájékoztatót is tartottak, melyek a nyitó és záró eseménnyel együtt az érdeklődők további ezreit vonzották.

41. Magyar Filmszemle - 2010. február 2-8.
Palace MOM Park, Uránia Nemzeti Filmszínház
 
A 41. Magyar Filmszemle február 2-től 8- ig tart, a vetítéseknek a Palace MOM Park és az Uránia Nemzeti Filmszínház adnak otthont. A nyitóünnepségre február 2-án a Palace MOM Parkban kerül sor, az idei szemle nyitófilmje Jancsó Miklós: Oda az igazság című alkotása lesz. A díjkiosztó gálával egybekötött záróünnepséget február 8-án a Sportmax 2. Sport-, szabadidő- és rendezvényközpontban rendezik.  

A szemlére összesen 36 játékfilm, 134 kisjátékfilm, 169 dokumentumfilm, 35 tudományos-ismeretterjesztő film és 10 tévéfilm jelentkezett. Ebből összesen 356 alkotás - 22 játékfilm, 132 kisjátékfilm, 158 dokumentumfilm, 35 tudományos ismeretterjesztő és 9 tévéfilm - nevezett a versenyprogramba. 

A magas nevezési számra való tekintettel idén is előzsűrik tettek javaslatot a versenyprogram kialakítására, melynek keretében a döntések alapján 16 játékfilm, 33 kisjátékfilm, 30 dokumentumfilm és 7 tudományos-ismeretterjesztő kerül vetítésre. A tévéfilm kategóriában minden versenybe nevezett film bekerült a programba. 

- A játékfilm kategóriában a versenyszekcióba kerülő filmek mennyiségét a szemletanács határozta meg a beérkező nevezések száma alapján.

- A kisjátékfilmes előzsűri tagjai: Kocsis Ágnes, Mészáros Péter, Tóth Zsolt.

- A dokumentumfilmes előzsűri tagjai: Dér András, Muhi Klára, Papp Bojána, Sári László, Varga Balázs.

- A tudományos-ismeretterjesztő előzsűri tagjai: Bálványos Huba, Pölöskey István, Török Zoltán.

A megszokottól eltérően ezúttal a záróünnepség keretein belül adják át az Életmű-díjakat is. A 41. Magyar Filmszemle Életmű-díjasai: Révész Gitta fénymegadó, Nagy Anna színésznő, Szoboszlay Péter animációs filmrendező, Zsombolyai János operatőr-rendező, Pásztor József gyártásvezető és Djoko Rosič színész.

A 41. Magyar Filmszemle vidéki vetítései 2010. január 29-én Keszthelyen kezdődnek. A további vidéki vetítések Gyöngyösön, Veszprémben és Balassagyarmaton a szemle nyitónapját megelőzően zajlanak.

Our prediction: the end of November will bring a set of unlikely events. In Brooklyn, a mime artist gets hit by a flying air conditioner. Near Moscow, the Teutonic knights enter a desperate battle with a Soviet pioneer squad. In Australia, the meaning of your life is published in paperback format with colour illustrations, for slightly less than ten dollars. A pill addict showcase decorator escapes from his own wedding. In Tokyo, a teenage miner saves the world by accidently finding the ignition key for a giant robot.

Those who are stranded in Vienna or Budapest in these decisive days of world history can follow the exclusive coverage provided by Anilogue international animation festival. In addition to the feature length animation premieres, the festival introduces a manga exhibition, the latest works of Harvard University’s almost secret animation department, the nominees of this year’s Cartoon d’Or award, a rare collection of animated films from the former socialist East Germany, and an international competition programme of fresh animated shorts. Anilogue, Vienna’s new animation festival is celebrated in Vienna’s Filmcasino and Topkino from November 27 to December 3. Find out what’s on at www.anilogue.com

A Franciaországban élő, lengyel származású színész, film- és színházi rendező, forgatókönyvíró a zürichi filmfesztiválra utazott Svájcba, hogy átvegye az életművéért járó díjat vasárnap este. Az Egyesült Államok által még 1978-ban kiadott elfogadóparancs alapján vették őrizetbe a 76 éves művészt.

Polanskit 1977-ben letartóztatták Los Angelesben, miután egy 13 éves kislány szülei feljelentést tettek ellene. A vád szerint Jack Nicholson amerikai filmszínész hollywoodi villájában Polanski pezsgőt és kábítószert adott a kislánynak, majd szexuális kapcsolatot létesített vele. Az óvadék ellenében szabadlábon védekező Polanski vádalkut kötött, így bűnösnek vallotta magát kiskorúval folytatott törvénytelen viszony miatt, de azt állította, hogy a kislány szexuális téren tapasztalt volt, és beleegyezett az aktusba.

Polanski másfél hónapot töltött pszichiátriai megfigyelés alatt. Az ítélethirdetés előtt azonban megszökött az Egyesült Államokból Európába, mert kiderült, hogy hosszú börtönbüntetés várt volna rá. A Párizsban született filmrendező azóta Franciaországban él, és egyszer sem tette be a lábát az Egyesült Államokba, így nem vette át a 2002-es filmjéért, A zongoristáért járó Oscar díjat sem a Los Angeles-i gálán.

Egykori áldozata, Samantha Geimer még régen megbocsátott Polanskinak nyilvánosan. A kaliforniai igazságszolgáltatás azonban kevésbé könyörületes, így idén májusban ismét és végleg elutasították Polanski kérelmét a 32 évvel ezelőtti ügy lezárására. A Los Angeles-i bíróság a kérelem elutasítása mellett személyes megjelenésre utasította a filmrendezőt.

Csillagok háborúja tévésorozatot George Lucas Csehország helyett hazánkba hozná, mert Csehország túl drága, nálunk jobban lehet adózni.

Valószínűleg mégsem Csehországban forgatják a Csillagok háborúja (Star Wars) tévésorozatot, mivel a szomszédos országokban, mindenekelőtt Magyarországon sokkal kedvezőbbek az adózási feltételek - közölte a The Wall Street Journal [1] című amerikai lappal George Lucas filmrendező.

"Filmesként mindig abba az országba megyek, ahol a legjobb személyi feltételek mellett legtöbb az ösztönzés az adózás területén" - idézte internetes kiadásában a lap pénteken George Lucast, aki elektronikus levélben válaszolt a lap kérdéseire.

A lap emlékeztet, hogy Csehországban, amelynek filmipara olyan alkotókat nevelt ki, mint az Oscar-díjas Milos Forman filmrendező, 2008-ban a külföldi filmgyártók által kiadott összegek 85 százalékkal, 40 millió dollárra estek vissza a csúcsévnek számító 2003-as esztendő 270 millió dollárjáról a Cseh Audiovizuális Producerek Szövetségének adatai szerint.

Magyarországon viszont az adó- és iparpolitikai tervezésnek köszönhetően fellendült a filmipar. Tavaly a filmgyártók mintegy 250 millió dollárt költöttek el az országban, ebből a külföldi filmesek kiadása 150 millió volt - írja a lap a Mozgókép Alapítvány adatait ismertetve.

"Megváltozott a sorrend: a filmgyártók először Prágát választották, Magyarországot csak utána, most pedig Magyarország áll az első, Prága pedig a második helyen" - idézi a lap Howard Ellist, a budapesti székhelyű Mid Atlantic Films tulajdonosát és ügyvezető igazgatóját.

George Lucas és Rick McCallum, a Star Wars-filmek producere július elején még úgy nyilatkoztak, hogy szívesen forgatnák a tévésorozatot Csehországban. McCallum július 6-án a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon a cseh televíziónak elmondta, hogy az új sorozat munkálataira 100-150 millió dollárt (20-30 milliárd forint) költenének el Csehországban, ami szerinte kiváló helyszínt és megfelelő szakmai hátteret nyújt a stáb számára. Csupán az a bökkenő - tette hozzá -, hogy túl költséges a forgatás. Ugyanis a környező országokkal - például Magyarországgal - szemben a cseh állam nem kínál adókedvezményeket a filmesek számára.