A ROMA HOLOKAUSZTRA EMLÉKEZTEK A NEHRU PARKBAN

A Roma Polgárjogi Alapítvány és a Holokauszt Emlékközpont hétfőn délután, a Nehru parkban felavatott emlékműnél tisztelgett a roma holokauszt és a közelmúlt roma gyilkosságainak áldozatai előtt.

A 17 órától kezdődő eseményen beszédet mondott Dr. Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman, Horváth Aladár a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke és Daróczi Ágnes, roma polgárjogi harcos.
Dr. Kállai Ernő beszédében az emlékezést, a tudás átadásnak fontosságát emelte ki. „Amíg emlékezünk, keressük a választ. (…) Emlékezni azonban csak akkor lehetséges, ha elegendő tudással rendelkezünk.(…) Most válik felnőtté egy teljes generáció, akiknek, sőt szüleiknek is homályos gondolataik vannak arról, hogy mi is történt Európában az 1940-es években. Sokan, s sajnos egyre többen, az ifjúság lendületében meg is kérdőjelezik az események igazságát, megtörténtét. Nincs tudásuk, nincsenek emlékeik. Emlékkel beoltva az emberiség fel van
vértezve az újabb pusztító erejű támadással szemben. (…)Ez a mi felelősségünk, nem ők tehetnek róla, nekünk kell gondoskodnunk a következő generáció védelméről. Meg kell őriznünk az emlékeket, a tudást, meg kell tanítani a gyerekeknek az iskolában a tényeket, segítenünk kell nekik feldolgozni a felfoghatatlan bűnöket, amire képesnek mutatkozott az emberiség.”

Horváth Aladár beszélt az auschwitz-birkenaui cigány láger felszámolásakor gázkamrába küldött több ezernyi roma sorsáról, amire minden évben ezen a napon, augusztus 2-án emlékezünk, és arról, hogy az akkori történések tanulságul kell szolgáljanak a ma emberének is, hisz a diszkrimináció, a felzárkóztatás hiánya ma is tragikus eseményekhez vezethet. „Ebben az országban senki másnak nem fűződik nagyobb érdeke a jogállamisághoz, a hatályos alkotmány értékeinek, az egyéni és közösségi jogoknak a tiszteletben tartásához, mint a cigányoknak! Ebben az országban senki másnak nem fűződik nagyobb érdeke a minőségi oktatáshoz, a munkanélküliség csökkentéséhez és a szociális biztonsághoz, a közbiztonság
javításához, mint a cigányoknak.(…)Meg kell találnunk a romák méltó helyét a mai
gazdaságban, a munka világában, a modern társadalomban. (…) Fel kell dolgoznunk a múlt történéseit, és tanulnunk kell belőlük, hogy soha ne ismétlődhessenek meg a borzalmak. (…)
Mi, európaiak, cigányok és nem cigányok, szabadságszeretetünk, demokratikus
elköteleződésünk és a zsidó-keresztény eredetű erkölcs és hit erejénél fogva képesek vagyunk megoldani közös dolgainkat.” – mondta a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke.

Daróczi Ágnes a személyes felelősség szerepére hívta fel az egybegyűltek figyelmét. Felidézte a fél évszázada roma embereket mentők erkölcsi tartását, bátorságát, s a közelmúlt tatárszentgyörgyi tragédiáját követő mulasztásokat egyaránt. Véleménye szerint ma a civil erőben van meg az a szándék, erő, országon belül és kívül egyaránt, ami valóban segíteni tud és akar a bajbajutottakon. „Személyes felelősségünk van, Barátaim! Rajtunk is múlik, mivé lesz ez az ország. Hogy megálljt tudunk-e parancsolni az újra támadó gyűlöletnek.” – zárta beszédét a roma polgárjogi harcos.

A roma kulturális és művészi élet kiválóságai – a Dombi vonósnégyes, Oláh Dezső
zongoraművész, Sárközi Lajos hegedűművész, Farkas Dénes színművész, Rostás Mónika és Rostás Csaba együttese, Máté Erika, Pozsár Tünde folklórénekes – zenével és verssel emlékeztek a ’44. augusztus másodikán történtekre.

Végezetül a Nehru parkban 2006-ban felállított emlékműnél koszorút helyezett el Dorothee Janetzke-Wenzel, német nagykövet asszony, Gregory John Dorey, brit nagykövet, Liner Blanket, az USA emberjogi képviselője és számos önkormányzat, párt, társadalmi és kulturális szervezet képviselője is.